Az István, a király egyfajta Honfoglalás-pótlék lett? Aczélék, Erdősék keze is benne volt a megjelenésében? Itt a nagy Schuster Lóránt-interjú, amelyből kiderül, hogy a P. Mobil legendájának nemcsak az esze, de a humora is a helyén van. És sokkakkal ellentétben maradt, aki volt. Lehet, hogy nincs mindenben igaza, de nem ködösít.
–
Emlékszik arra, amikor Hobo még lázadó volt, de közben a Hanglemezgyárnak dolgozott. Az sem tetszett neki, amikor Földes Lászlóként Konrád Györggyel „karonfogva” az MDF-kormány ellen protestált – mint a Demokratikus Charta egyik arca. Vikidál Gyulában nem az zavarja elsősorban, hogy „Dalos” fedőnéven jelentett róla, hanem az, ahogyan a múltjához hozzááll. Jót nevetett azon, amikor az énekes a tévében Trianonról beszélgetett, hiszen ez a téma olyan számára, akár „lónak a mozijegy”.
Erdős Péterben sohasem bízott meg, de azon sem lepődött meg, amikor Nagy Feró összeállt Bors Jenővel, hiszen az „üzlet” volt.
Ritka az olyan zenész, aki önazonos maradt, és Schusterre ez kétségtelenül igaz. „Én ugyanazt mondtam ötven éve, és ugyanazt mondom most is” – mondja a nagyinterjúban, és nehéz vele nem egyetérteni. A P. Mobil legendája szerint a rendszerváltás máig nem fejeződött be. Viszont bízik a fiatalokban, a gyerekekben, hogy majd felteszik a megfelelő kérdéseiket a szüleiknek.