P. Mobil

Pirománia

 

1973 júliusában szervezték Magyarországon az első igazi könnyűzenei fesztivált, a Diósgyőri Popfesztivált. Természetesen a rendezvény gyermekbetegségeivel meg kellett küzdeni, nem ment minden zökkenőmentesen. Jól példázza az akkori viszonyokat, hogy egy ilyen méretű buli lebonyolításához szükséges (hang)technika csak nagy nehézségek árán állt össze. A fellépő zenekarok cuccain túl az országban szinte minden értékelhető hangberendezést kölcsönbe vagy bérbevettek és azokat összeillesztve, egynapi modellezés után szólalt meg végül a cájg. A Fesztivált a diósgyőri stadionban (DVTK) rendezték, ahol a mai szokásoktól eltérően nem az egyik tribün elé telepítették a színpadot, hanem a pálya közepére és körbe a lelátókon foglalt helyet a közönség, többtíz méterre a zenekaroktól. A hazai elit akkori nagyjai mind képviseltették magukat a Fesztiválon: Syrius, Nonstop, Mini, Neoton, V’73, Generál, Bergendy, Fonográf, Koncz Zsuzsa stb. A P. Mobil szereplése önmagában érdekes a többi ismert név mellett, éppen ezért a megmérettetésen túl egyben egy óriási lehetőség is volt nekik. Egyfelől azért mert egy fiatal feltörekvő bandaként rengeteg ember előtt játszhattak a szakma krémjével, másfelől azért, mert alig három hónapja még Gesarolként zenéltek.

A Gesarol után a P. Mobil teljesen új repertoárt csinált, új számokkal, új feldolgozásokkal, paródiaszámokkal. Valamikor ebben a korszakban, már P. Mobil szerzeményként született meg a Bencsik-Schuster páros egyik legelső komoly klasszikus darabja, a Tűzimádó. Azonnal a repertoárba került, tüzes koreográfiájával (ennek részleteit lásd a cikk végén) pedig kellően hatásos és jól megjegyezhetővé tette az „új” bandát. Íme egy korai, 1973-as változata a dalnak, az eredeti felállással.

Tűzimádó

(1973.)

 

Úgy szeret a tűz és hívogat űz

Ellenállni nem tudok én

Jó meleg a fény és nem csak enyém

Egyszer tűz leszek úgy akarom

Ha hív megyek, rohanok felé

Gyönyörű a tűz

Riadt emberek gyűlölve néznek

Oh, ha felgyújtom őket

 

Én hiszek a tűzben, ha nincsen kihűltem

Melegíts hát drága láng

Öröm a lét, ha nézem hogy ég

Tűzimádó az vagyok én

 

Ha hív megyek, rohanok felé

Gyönyörű a tűz

Riadt emberek gyűlölve néznek

Oh, ha felgyújtom őket

 

Úgy szeret a tűz és hívogat űz

Ellenállni nem tudok én

Jó meleg a fény és nem csak enyém

Tűzimádó az vagyok én

 

A szám szövege abba a ritka csoportba tartozik, ami a megszületését követően már csak nüánsznyit formálódott, talán leginkább a refrén utolsó két sora: Riadt emberek gyűlölve néznek/Oh, ha felgyújtom őket (1973) → Riadt emberek gyűlölve néznek/Oh, hogy félhetnek tőlem (1975) → Riadt emberek bűvölten néznek/Miért nem szeretnek engem? (1978) → Riadt emberek bűvölten néznek/Oh, hogy gyűlölnek engem (1980). Annak ellenére, hogy az egyik első P. Mobil dalról van szó nem érte utol az idők szava, sem a kultúrpolitika cenzori ceruzája, mindvégig megmaradt eredeti magva, töltete. Lóránt most következő személyes története talán azt is megvilágítja, hogy miért van ez így: „…még politizáltam, egy kampánygyűlésre tartottam Tolnában, Nagyszokolyban. A Nagyanyám mindig mondta nekem, hogy Tolna megye, Nagyszokoly. Felkértek vendégnek. Elmentem, és elmondtam, hogy a Nagyanyám nagyszokolyi származású. Eltelt egy év, egyszer csak jelentkezett egy középkorú férfi és kiderült, hogy őt ugyanúgy hívják, mint a Nagyanyámat. A Nagyanyámat Ócsagh Juliannának hívták, ő meg Ócsagh Zsolt. Elkezdtünk beszélgetni, egyszer csak azt mondja nekem: - Tudod-e, hogy a családnak ez az ága, az Ócsaghok Felvidékről települtek át ide, Tolnába? – Nem, nem tudtam. A történet itt nem ért véget, mert kiderült, hogy neki van egy spéci üvegfúvó üzeme, és különböző laboratóriumoknak gyárt üvegeket egyedi rendelésre az egész világban. Mesélte, hogy kiment Perzsiába (amit jelenleg Iránnak hívnak) és a perzsák, amikor bemutatkozott, hogy őt Ócsaghnak hívják, leborultak előtte, mert kiderült, hogy az Ócsagh perzsául annyit tesz: „az ember, aki a tűz őrzője”. Milyen mély az időnek a kútja… ez azért érdekes, mert ezek szerint az sem volt véletlen, hogy valamikor 1973-ban megírtam a Tűzimádó című számot. Ha akkor nem találkozom ezzel a rokonnal és nem meséli el mindezt, akkor sosem tudom meg, hogy perzsa őseim vannak.” (Schuster Lóránt – Kaptafa Budapest, 2015.) Meg kell említeni még, hogy Iránban több ezer éve égő tüzeket őriznek mind a mai napig, s talán ezért sem közömbösek az ilyen kapcsolatok iránt az ott élő emberek. Ahogy Lóránt is írja a fenti idézetben, bizonnyal nem a véletlen műve, hogy egy XX. századi ember –látszólag akaratlanul- számára ismeretlen távoli rokonságának ütőerére tapintson: „Ha hív megyek, rohanok hozzá”. Nem akarom túl misztifikálni a történetet (ráadásul egy jobbára tényeket, adatokat, száraz információkat közlő rovat gazdájaként), de ennek a számnak és még inkább a szövegnek sorsa volt ez a felismerés.

Térjünk vissza a közelebbi múltba, a hetvenes évek közepére, a Tűzimádó formálódásának idejére. Ahogy a szöveg úgy a zene sem változott túl sokat az évtizedek alatt, talán csak a hangszerelés és a modernizálódó játékstílus tette egyre gördülékenyebbé a témát. Pálmai Zoltán nevét kell még mindenképpen megemlíteni a Tűzimádóval kapcsolatban, habár ő csak a szám megszületését követően lett a zenekar tagja, -valamikor 1974 tavaszán, nyarán- mégis az ő ritmus- és dobképleteivel vált véglegessé a dal. Íme egy korai 1975-ös változat (1:55-től).

Tűzimádó

 

Ha lángol a tűz és hívogat, űz

Ellenállni nem tudok én

Jó meleg a fény és nem csak enyém

Egyszer tűz legyek azt akarom

 

Ha hív megyek, rohanok hozzá

Gyönyörű a tűz

Riadt emberek bűvölten néznek

Oh, hogy gyűlölnek engem

(Riadt emberek gyűlölve néznek

Oh, hogy félhetnek tőlem)

 

Én hiszek a tűzben, ha nincsen kihűltem

Melegíts hát drága láng

Öröm a lét, ha nézem hogy ég

Tűzimádó az vagyok én

 

Ha hív megyek, rohanok hozzá

Gyönyörű a tűz

Riadt emberek bűvölten néznek

Oh, hogy gyűlölnek engem

(Riadt emberek gyűlölve néznek

Oh, hogy félhetnek tőlem)

 

Házi demófelvétel több is készülhetett a Tűzimádóról, de csak egy 1976-os maradt meg az utókornak még billentyűsök nélkül, de két gitárral. Bencsik mellett Lengyel Gábor hallható a másik hathúroson. Ide kívánkozik, hogy 2015 őszén egy tripla CD jelent meg, ami e korszak demóiról válogat (1976-1979), de pont a Tűzimádó a kakukktojás a sorban. Mint, ahogy írtam a dal ritmusa, tempója és előadásmódja sokat alakult az idők során és pont ezért a ’76-os verzió még nem a mai formáját mutatja, tempója nagyon eltér a megszokottól és pontosan ezért az egyetlen még fellelhető, kicsit későbbi (angol) házifelvétel került fel a lemezre. Következzen hát az eredeti ’76-os demó és az angol változat Pyrolater címmel, már Cserháti Pityi közreműködésével.

A P. Mobil legsikeresebb és legaktívabb korszakának az 1977 nyarától 1979 tavaszáig -Cserháti István csatlakozásától Vikidál Gyula távozásáig- tartó időszakot tartják. A Tűzimádó pozícióját jelzi, hogy még ekkor is rendre műsoron tartják, sőt ’77-től kezdődően sokszor a Főnix/Tűzimádó egybeolvasztott kettősével kezdték a koncerteket. A Láng Művelődési központban hivatalosan is rögzített koncerten ekképpen hangzott el, bár itt a nyitószám a Kétforintos dal volt. A Lemezgyár végül nem jelentette meg a teljes bulit csak egy kislemeznyit belőle, de az élet igazságot szolgáltatott és 1999-ben napvilágot látott az egész esete anyaga. Íme a Tűzimádó. (11:23-tól)

Vikidál Gyula távoztával és Tunyó érkezésével semmi sem változott a Tűzimádót illetően, az új énekessel is bizalmat szavaztak a számnak, de 1980-ban már kevésbé van előtérben a szerzemény, inkább az utolsó új közös terméseket erőltetik (Bíborlepke, Élsz-e még?, Rock and roll). Ajkán, a Bencsik-Cserháti duó búcsúkoncertjén még utoljára elhangzik a szerző előadásában a Tűzimádó. Íme.

1981-ben az új felállás nem tűzi műsorra és nem kívánták szerepeltetni az év őszén megjelenő nagylemezükön sem. Tulajdonképpen parkoló pályára került a P. Mobilnál a Tűzimádó, de volt helyettük, aki játszotta rendületlenül. A két volt Mobil muzsikus új zenekara a P. Box saját repertoárjuk szűkössége miatt Mobil klasszikusokkal egészítette ki azt. Legtöbbször a koncertjeik végén egy egyvelegben játszották a Miskolccal összeolvasztva. Íme egy ilyen felvétel.

Visszakanyarodva a P. Mobilhoz, ők csak néhány jeles alkalommal vették elő újra a Tűzimádót. Ilyen volt többek között a Budai Ifjúsági Parkban tartott jubileumi megmozdulás 1983 áprilisában. Íme.

A következő évben végre beérni látszott a sokéves kitartó, makacs munka gyümölcse, nagylemezre rögzíthették és megjelenhetett a zenekar korszakos történelmi szvitje, a Honfoglalás. A Honfoglalás mellé az addig meg nem jelent nagy P. Mobil klasszikusok kerültek, köztük a Tűzimádó. 1973 óta csupán 11 évet kellett várni a Tűzimádó hivatalos megjelenésére. Íme.

A lemezhez tartozó turnén általában a Honfoglalással nyitottak érthető módon, és szinte takkra pontosan ugyanazzal a programmal járták az országot, ami eddig nemigen jellemezte a P. Mobilt. Néhány alkalomtól eltekintve a Tűzimádót nem játszották és hosszú évekig talonban is maradt. 1985-ben, a zenekar első korszakának utolsó esztendejében is a Honfoglalás programmal portyázott.

„Ha újra kezdhetném, újra kezdeném” és 1994-ben meg is történt a P. Mobil visszatérése az Üllői úton, ahol elhangzik a szám, azonban eseményt megörökítő hang- és képanyagra a Honfoglalás mellett a Tűzimádó az egyetlen, ami nem került fel, bizonyos technikai okokból kifolyólag. Mégis egy közönségfelvétel segítségével –egy amolyan „ősbemutatóként”- meghallgathatjuk ezt a számot a Fradi pályáról, íme.

1994-ben a Babolcsai néni turnén általában játsszák, de azt követően csak a 2000-es évek elején került elő újra, már Pókával és Rudánnal a zenekarban, billentyűk nélkül, ahogy eredetileg is íródott. Íme egy felvétel ebből a korszakból.

Még 1999-ben, a zenekar, a 30 éves fennállását ünnepelte, amihez több kiadvány is társult. Többek között a Színe-Java dupla válogatás, rajta a régi dalok újrahangszerelt változataival, ami sajnos csak félig valósult meg. A második, Java című rész nem készült el, pedig a tervek szerint a Tűzimádó is átesett volna a vérfrissítésen.

2000 után többször is összeálltak a 80-as évek formációi (Cserháti emlékkoncertek, Tunyogi évek) és mindig elhangzott a Tűzimádó. Íme a szám Tunyogi Péter utolsó teljes P. Mobil koncertjéről, Kaposvárról.

2008-ban Baranyi Lacika személyében nem csak új énekes került a zenekarba, hanem egy új gitáros is. Az énekes váltás mindenképpen jót tett a bandának, mert látványosan meglódította az addig kátyúban veszteglő szekeret. Új programot gyakoroltak össze, rég játszott tételeket vettek elő, és nem utolsó sorban egy évtized szünet után vadonatúj dalokat írtak. Így került elő újra a Tűzimádó és kihasználva az új lehetőségeket - a Lynard Skynard és az Iron Maiden után szabadon – három (vagyis négy) gitárral adták elő a számot, ráadásul legtöbbször koncertkezdő tételként. Íme.

A 40 éves jubileumi koncerten, a Bozsik stadionban is elhangzik ebben a formában a Tűzimádó, íme.

2009 őszén újra eljött a váltások ideje, de a Póka, Tornóczky, Szakadáti trió helyére érkezett Papp Gyula, Szebelédi Zsolt és Tarnai Dániel hármas személyével „belül nem változott semmi”!

A P. Mobil sosem épített monumentális díszleteket a színpadra és sosem bocsátkozott öncélú magamutogatásba. Ennek ellenére látványos és sokszor meghökkentő műsorokkal rukkoltak elő, és a zenét erősítendő vizuális elemekkel színesítették azt. Sok zenekarral ellentétben ők ezt könnyen megtehették, mert ott volt a színpadon Lóri, aki zenei tudás híján „hergelhette” a közönséget. Eleinte ugyan még csak a lemez hiánya miatt, a jó megjegyezhetőség kedvéért találták ki a show-elemeket, de később ugyanolyan része lett a programnak mint a zene, sőt lassan a közönség is követelte és elvárta. A Tűzimádó koreográfiája mind közül az egyik első volt, és mit sem változott az évek során. A színpad elejére, a kontroll ládák elé helyezett fém teknőben valamilyen éghető anyagot gyújtottak meg, miközben a fényeket minimálisra visszavették. Rendkívül hatásos látványt nyújt, ahogy a zenekar a lángok fényében játszik.

Még a ’70-es években esett meg, hogy Lóránt egy óvatlan mozdulatának következtében ráfröccsent a gyúlékony anyag és lángra kapott a keze. Természetesen a közönség jól szórakozott, mert azt hitte, hogy része a programnak. Szerencsére sikerült hamar eloltani a színpad szélén lógó függönyben és nem történt nagyobb baj.

A 2010-es Gyöngyök és disznók turnén nem szólt a Tűzimádó, de a tüzet ébren tartotta a Főnix éjszakája, ugyanis a koreográfia ezt a számot támogatta, s estéről estére lángba borul a gonoszság fekete madara. 2010. október 23-án, Budapesten a Josefina Blues Bellben tartott koncerten újra műsoron van a Tűzimádó méghozzá két gitárral és billentyűvel, de a hely adottságai miatt tűz nélkül. Íme.

Ezt követően a széles repertoárból néha-néha előkerülő dalok közé került a Tűzimádó. 2013-ban Papp Gyula helyére Szabó Péter érkezik és ezentúl az ő kezei alól csúsznak ki a Hammond futamok, de vele is ugyanúgy „Szeret a Tűz!”

A 2016-os Főnix éjszakája turnén ismét a programba került a Tűzimádó, hallgassátok meg valamelyik koncerten!

 

Tűzimádó

 

Zeneszerző: Bencsik Sándor

 

Szöveg: Schuster Lóránt

 

Megjelenés:

 

Honfoglalás - 1984/2003

Stage Power 2CD - 1993

Az „első” nagylemez ’78 - 1999/2009

Mobilizmo - 2003 (Pyrolater)

Magyar fal DVD+2CD - 2004

Bozsik Stadion DVD - 2009

Magyar fal DVD - 2009

Magyar fal 1983-special DVD - 2011

P. Mobil 1976-1979 3CD - 2015 (Pyrolater)

P. Mobil 1979-1996 3CD - 2016 (áprilistól)

 

Bejelentkező űrlap

Látogatók

Ma 9

Tegnap 252

A héten 622

A hónapban 4493

Összesen 376195

Jelenleg 55 vendég és nincs regisztrált felhasználó.

P. Mobil

Szeresd és oszd meg!